A nyár izgalmas eseményeiről, fellépéseiről adtunk interjút a Friss Rádiónak. Ha lekéstetek az adásról, most itt a lehetőség, hogy bepótoljátok!
Váradi Ferenc: A Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok középkori hagyományőrző haditorna egyesület két tagját, kapitányát és programszervezőjét köszöntöm: Békési Tibort, az egyesület kapitányát és Kozma Istvánt kincstárnokot, programszervezőt.
Nagyon sokat dolgoztatok a nyáron, nagyon sok fellépésetek volt. Lehet hogy nem is munka ez hanem fellépés, úgyhogy marajunk inkább ebben, viszont valahol ez mégiscsak munka is, hiszen ezeken a különféle rendezvényeken kemény fizikai munkát látunk tőletek. És most a debreceniek is láthatták, hiszen ott voltatok a Virágkarneválon, ahol végig gyalogolátok, végig verekedtétek, küzdöttétek a 7.5 km-t. Azt gyorsan mondjuk el azoknak, akik láttak benneteket, hogy hány kiló volt rajtatok.
Kozma István: Én is üdvözlöm a hallgatókat. Ez változó volt, de azért egy olyan 10kg fölötti súlyt cipeltünk, karddal együtt.
És hát ugye jó idő volt augusztus 20.-án is. Mit kell rólatok tudni - aki nem hallott volna még - a középkori hagyományőrző haditorna egyesületről?
Békési Tibor: Üdvözlöm én is a Friss Rádió hallgatóit. Az egyesületünk az idén ünnepli a 10. évfordulóját, középkori hagyományokkal, elsősorban Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink, tehát az Anjou-kor hagyományaival, a kor udvari életével, lovagi kultúrájával foglalkozunk. A 14. század időszakára specializálódtunk, ez az az időszak, amikor még megvoltak az előző századból itt maradt láncingek, bőrvértek, de már megjelentek a lemezvértezetek, melyek már a test majdnem egészét felületét lefedték. Nagy Lajos király kora az, amire azt mondjuk, hogy ez a klasszikus lovagkor nálunk.
Amikor alakultatok akkor ezt választottátok és mehettetek volna visszább az időben, talán egy kicsit később. De akkor ez egy tudatos elképzelés volt?
B.T.: Igen, tudatos volt ennek a kornak a megjelenítése, tudatosan készültünk erre és mindent ami ezzel kapcsolatos így készítettünk elő. Ennek megfelelően nézünk utána, készülünk fel történelmi háttérből, fegyverekből, páncélzatból, ruházatból és egyéb olyan dolgokból, ami szükségeltetik ahhoz, hogy olyan háttérmunkával tudjuk alátámasztani tevékenységünket, ami jelen esetben úgy érzem, működik.
És találtok, találtatok még valami újat erről az időszakról?
K.I.: Új mindig van igazság szerint a nap alatt, vannak nálunk olyan emberek, történészek, történelemtanárok akik folyamatosan kutatják, hogy mi az, ami még lehetett, milyen dolgokkal lehetne még készülni. Most is rengeteg ötletünk, tervünk van, ezek megvalósítása inkább anyagi és idő függő.
Akkor beszéljünk egy kicsit az anyagi dolgokról, hiszen azt láttuk akár 20.-án is, hogy hihetetlen korhű ruhákban, jelmezekben dolgoztok. Mennyibe kerül egy ilyennek az előállítása?
B.T.: Ez elég összetett dolog, ugyanis a ruházat, a felszerelés különböző helyekről, forrásokból kerül hozzánk. Egy részét saját magunk készítjük, egy részét késszítetjük, tehát bőrösökkel, varrónőkkel, varrodával. A páncélzatokat és kardokat pedig páncélkészítők illetve fegyverkovácsok készítik számunkra. Az hogy egy ruházat hogy néz ki és milyen formában jelenik meg, attól függ, hogy könnyű ruházat vagy nehéz páncélzat, de itt 10 ezrekről beszélünk, a felső határ pedig a millió, ha egy teljes felszerelést és páncélzatot nézünk.
És hát ezeken nyilván nincsenek szponzorok mint az autóversenyzőkön, erre nem nagyon lehet rátenni. Hogyan tudják támogatni ezt a civil szervezetet, hiszen saját zsebből egy komoly ruházatot előállítani azért nem egyszerű?
K.I.: Mint ahogy mondtad ez elsősorban munka mindenkinek mikor fellépünk, de egyben szórakozás is. Tehát egyrészről szórakozni megyünk mi is, meg persze szórakoztatni. Tehát ez egy nagyon jó hobbi. Azt gondolom, hogy akinek volt már bármilyen hobbija kezdve a bélyeggyűjtéstől, az tudja, hogy anyagi ráfordítást igényel.
Mondjuk Majka is próbál szórakoztatni ugye a maga módján és sok pénzt kap érte. Igazán nem akarok párhuzamot vonni, csak valamiért most ő ugrott be. De ti ugyanúgy szórakoztattok egy rendezvényen, hiszen a Virágkarneválnak is egy üde színfoltja voltatok.
B.T.: Ez, amit mi csinálnuk, a történelmi hagyományőrzés ez nem annyira népszerű, mint amit Majka csinál. Mi ezzel élünk illetve ez a hobbink. És ez a célunk is, hogy bemutassuk és saját magunk is megéljük. Szeretnénk mi is természetesen, hogy ha szponzorokat találnánk, olyan támogatókat, olyan mecénásokat, akik felkarolnák ezt a kultúrát, a hagyományőrzést, de nem igazán találunk ilyet. Saját magunk jutunk oda, ahova jutunk, talán a pályázatokból tudunk valamelyest pénzt szerezni, de nem nagyon van erre specifikusan pályázat sem, a kulturális pályázatok sem ezt a szférát célozzák.
K.I.: Illetve az, hogy hobbi az a történet egyik része, de nyilván az egyesületnek a csapatmozgatás és egyéb szállítóeszközöknek a bérlése is pénzbe kerül, ezért mi is pénzt kérünk, amikor elmegyünk egy fellépésre, és ezt a pénzt aztán nem szétosztjuk az egyesület tagjai között, hanem visszaforgatjuk és ez az, amiből tudunk fejleszteni.
Hát ezt hívják igazi non-profitnak. Akkor ha fellépés van kell egy mikrobusz, huszonegynéhány fős a társaság tehát ingyen nem lehet odajutni sehova. Például Bulgáriába, ahol most nem olyan régen szerepeltetek, oda is el kellett menni és ez is egy nagyon szép meghívás. Talán a debreceniek nem is tudják, hogy milyen sok helyre hívják ezt a debreceni civil szervezetet.
B.T.: Örömmel mentünk, mert ismét hívtak. Két évvel ezelőtt meghiúsult a rendezvény, viszont 4 évvel ezelőtt szintén résztvevői voltunk a Sumeni Várjátékoknak. Biztos sokan tudják hallgatóink közül is, hogy Debrecen testvérvárosa Sumen, tehát elvileg mi testvérvárosi kapcsolat révén kerültünk oda és így kerülünk szinén oda, hiszen jövőre is szeretnénk menni, meghívtak újfent a bolgárok. Nagyon jól éreztük magunkat, újrajátszották az 1444-es csatát és ennek mi aktív résztvevői voltunk. Remélem ők is így érzik, de a megnyilvánulásokból és a vendégszeretetükből valószínűleg ez így is van.
K.I.: Négy évvel ezelőtt voltunk, akkor ez őszre esett, két évvel ezelőtt is őszre esett volna, viszont most nyáron volt, június 17.-18.-án, ugyanis Sumen városának is ünnepe volt ez, össze volt vonva a sok rendezvény.
Arra gondolok, hogy úgy lehetne erre igény mégjobban - de közben megtudtam, hogy ebbe az irányba is elindultatok - hogy általános és középiskolásoknál is akár a történelemtanítást tudjátok serkenteni. Hiszen ha megjelentek egy iskolában vagy akár egy óvodában így beöltözve, hát akkor ott a száját tátja minden diák és talán megszeret egy tantárgyat, egy kort.
B.T.: Valóban így van, és volt is erre példa, úgynevezett élő történelemórát tartottunk már, kezdve óvodától iskola alsó és felsőtagozat és középiskolákba is eljutottunk. Valóban ha az ember vizuálisan él meg dolgokat, akkor fogékonyabb arra, hogy hamarabb megtanulja a történelemnek legalább azt a részét, azt a szakaszát, hamarabb megjegyez dátumokat, évszámokat, köti valamilyen eseményhez. Mindenképpen testközelbe hozzuk a történelmet és ezáltal én azt hiszem, hogy valamilyen módon serkenteni tudjuk a diákokat arra, hogy igenis egy kicsit a történelmet más szemmel nézzék, esetleg ha egy történelmi filmet lát, akkor magát a történetet egy kicsit a realitás tükrén keresztül is nézze.
K.I.: Illetve azt még hozzátenném, hogy aki nincs olyan szerencsés helyzetben, hogy ott legyen ezeken a történelemórákon, annak ott van a honlapunk, a www.lovagok.hu, ahol betekintést nyerhetnek a mi hétköznapjainkba, különböző írásokat találhatnak a fegyverkészítésről, a páncélkészítésről, a középkori húsvétról, esküvőről...
Vagy akár a kenyér történetéről is, úgy látom az is szerepel a honlapotokon.
K.I.: Igen, elég sok írás érkezik hozzánk, mi ezeket átnézzük és ami arra érdemes, azt fel is rakjuk. Tehát várunk is írásokat a honlapunkra.
Legközelebb hol láthatunk benneteket?
B.T.: Szombati programunk lesz most, megcéloztuk a környékbeli településeket és nagy szeretettel elfogadtuk Biri községben a Tócsni Fesztiválon való részvételt. Ott tartunk egy bemutatót és egy interaktív műsort is, ami szintén hozzá tartozik programunkhoz. Úgynevezett hétpróba keretén belül "megvívhatnak" egymás közt, egy kis versengést hoznuk létre gyakorlatilag, egy oklevél és egy kis elismerés a cél.
K.I.: Illetve vasárnap is fellépünk Berettyóújfaluban a fürdőben. Most lett az egész felújítva és most lesz egy nyitó ünnepségsorozat szombat-vasárnap, és mi a vasárnapi napon leszünk 2 órától 4 óráig egy hasonló műsorral, mint amit az előbb Tibor mondott.
És ne felejtsük, hogy 20.-án nem csak a karneváli menetben szerepeltetek, hanem a városháza udvarán is tartottatok egy nagyon nagyon jó rendezvényt, aminek egy volt a hátránya, hogy nem tudtak annyian beférni, ahányan szerettek volna: kicsinek bizonyult a helyszín.
K.I.: Régi álmunk vált valóra azzal, hogy csináltunk egy gyerek-játszóházat. Ez a teljesen kiskorútól az általános iskolás korban lévő gyerekekkel foglalkozik. Ezt egyébként bemutattuk a Gyerek Szigeten ezév június 11.-én, ahol egy komplett középkori tábort építettünk fel, és rengeteg érdeklődő volt. Ezt próbáltuk elhozni ide Debrecenbe is, de kicsit szűkösebb volt itt a hely a városházán, ezért csak egy részét sikerült. Emellett két bemutatónk is volt, amely igen nagy sikernek örvendett, hisz volt, aki mind a kettőn ott maradt. Rengetegen voltak.
És ez a legfontosabb. Nagyon szépen köszönöm, hogy elfáradtatok hozzánk. Békési Tibor és Kozma István voltak vendégeink. És említettétek, hogy van egy nagyszerű honlapotok, ez pedig a www.lovagok.hu, itt lehet még böngészni, információkhoz jutni az egyesülettel kapcsolatban. Egy záró kérdés még, hogy hogyan, miként tud hozzátok valaki csatlakozni, ha szeretne?
K.I.: Ez is szintén fenn van honlapunkon, van egy olyan menüpont, hogy csatlakozás , egyszerűen csak be kell jelentkezni, el kell jönni egy szabadedzésünkre vagy egy fellépésünkre. Ott mi leülünk a tagjelölttel beszélgetni egy pár szót, elmondjuk, hogy mik a követelmények. Tagdíj egyébként nálunk nincs, tehát ezt szeretném leszögezni, hogy abszolút semmiféle anyagi ráfordítást felénk nem igényel a történet, és ha megfelelnek neki a mi feltételeink akkor lehet csatlakoznia is.
Köszönöm szépen mégegyszer, hogy itt voltatok.
Nagyon sokat dolgoztatok a nyáron, nagyon sok fellépésetek volt. Lehet hogy nem is munka ez hanem fellépés, úgyhogy marajunk inkább ebben, viszont valahol ez mégiscsak munka is, hiszen ezeken a különféle rendezvényeken kemény fizikai munkát látunk tőletek. És most a debreceniek is láthatták, hiszen ott voltatok a Virágkarneválon, ahol végig gyalogolátok, végig verekedtétek, küzdöttétek a 7.5 km-t. Azt gyorsan mondjuk el azoknak, akik láttak benneteket, hogy hány kiló volt rajtatok.
Kozma István: Én is üdvözlöm a hallgatókat. Ez változó volt, de azért egy olyan 10kg fölötti súlyt cipeltünk, karddal együtt.
És hát ugye jó idő volt augusztus 20.-án is. Mit kell rólatok tudni - aki nem hallott volna még - a középkori hagyományőrző haditorna egyesületről?
Békési Tibor: Üdvözlöm én is a Friss Rádió hallgatóit. Az egyesületünk az idén ünnepli a 10. évfordulóját, középkori hagyományokkal, elsősorban Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink, tehát az Anjou-kor hagyományaival, a kor udvari életével, lovagi kultúrájával foglalkozunk. A 14. század időszakára specializálódtunk, ez az az időszak, amikor még megvoltak az előző századból itt maradt láncingek, bőrvértek, de már megjelentek a lemezvértezetek, melyek már a test majdnem egészét felületét lefedték. Nagy Lajos király kora az, amire azt mondjuk, hogy ez a klasszikus lovagkor nálunk.
Amikor alakultatok akkor ezt választottátok és mehettetek volna visszább az időben, talán egy kicsit később. De akkor ez egy tudatos elképzelés volt?
B.T.: Igen, tudatos volt ennek a kornak a megjelenítése, tudatosan készültünk erre és mindent ami ezzel kapcsolatos így készítettünk elő. Ennek megfelelően nézünk utána, készülünk fel történelmi háttérből, fegyverekből, páncélzatból, ruházatból és egyéb olyan dolgokból, ami szükségeltetik ahhoz, hogy olyan háttérmunkával tudjuk alátámasztani tevékenységünket, ami jelen esetben úgy érzem, működik.
És találtok, találtatok még valami újat erről az időszakról?
K.I.: Új mindig van igazság szerint a nap alatt, vannak nálunk olyan emberek, történészek, történelemtanárok akik folyamatosan kutatják, hogy mi az, ami még lehetett, milyen dolgokkal lehetne még készülni. Most is rengeteg ötletünk, tervünk van, ezek megvalósítása inkább anyagi és idő függő.
Akkor beszéljünk egy kicsit az anyagi dolgokról, hiszen azt láttuk akár 20.-án is, hogy hihetetlen korhű ruhákban, jelmezekben dolgoztok. Mennyibe kerül egy ilyennek az előállítása?
B.T.: Ez elég összetett dolog, ugyanis a ruházat, a felszerelés különböző helyekről, forrásokból kerül hozzánk. Egy részét saját magunk készítjük, egy részét késszítetjük, tehát bőrösökkel, varrónőkkel, varrodával. A páncélzatokat és kardokat pedig páncélkészítők illetve fegyverkovácsok készítik számunkra. Az hogy egy ruházat hogy néz ki és milyen formában jelenik meg, attól függ, hogy könnyű ruházat vagy nehéz páncélzat, de itt 10 ezrekről beszélünk, a felső határ pedig a millió, ha egy teljes felszerelést és páncélzatot nézünk.
És hát ezeken nyilván nincsenek szponzorok mint az autóversenyzőkön, erre nem nagyon lehet rátenni. Hogyan tudják támogatni ezt a civil szervezetet, hiszen saját zsebből egy komoly ruházatot előállítani azért nem egyszerű?
K.I.: Mint ahogy mondtad ez elsősorban munka mindenkinek mikor fellépünk, de egyben szórakozás is. Tehát egyrészről szórakozni megyünk mi is, meg persze szórakoztatni. Tehát ez egy nagyon jó hobbi. Azt gondolom, hogy akinek volt már bármilyen hobbija kezdve a bélyeggyűjtéstől, az tudja, hogy anyagi ráfordítást igényel.
Mondjuk Majka is próbál szórakoztatni ugye a maga módján és sok pénzt kap érte. Igazán nem akarok párhuzamot vonni, csak valamiért most ő ugrott be. De ti ugyanúgy szórakoztattok egy rendezvényen, hiszen a Virágkarneválnak is egy üde színfoltja voltatok.
B.T.: Ez, amit mi csinálnuk, a történelmi hagyományőrzés ez nem annyira népszerű, mint amit Majka csinál. Mi ezzel élünk illetve ez a hobbink. És ez a célunk is, hogy bemutassuk és saját magunk is megéljük. Szeretnénk mi is természetesen, hogy ha szponzorokat találnánk, olyan támogatókat, olyan mecénásokat, akik felkarolnák ezt a kultúrát, a hagyományőrzést, de nem igazán találunk ilyet. Saját magunk jutunk oda, ahova jutunk, talán a pályázatokból tudunk valamelyest pénzt szerezni, de nem nagyon van erre specifikusan pályázat sem, a kulturális pályázatok sem ezt a szférát célozzák.
K.I.: Illetve az, hogy hobbi az a történet egyik része, de nyilván az egyesületnek a csapatmozgatás és egyéb szállítóeszközöknek a bérlése is pénzbe kerül, ezért mi is pénzt kérünk, amikor elmegyünk egy fellépésre, és ezt a pénzt aztán nem szétosztjuk az egyesület tagjai között, hanem visszaforgatjuk és ez az, amiből tudunk fejleszteni.
Hát ezt hívják igazi non-profitnak. Akkor ha fellépés van kell egy mikrobusz, huszonegynéhány fős a társaság tehát ingyen nem lehet odajutni sehova. Például Bulgáriába, ahol most nem olyan régen szerepeltetek, oda is el kellett menni és ez is egy nagyon szép meghívás. Talán a debreceniek nem is tudják, hogy milyen sok helyre hívják ezt a debreceni civil szervezetet.
B.T.: Örömmel mentünk, mert ismét hívtak. Két évvel ezelőtt meghiúsult a rendezvény, viszont 4 évvel ezelőtt szintén résztvevői voltunk a Sumeni Várjátékoknak. Biztos sokan tudják hallgatóink közül is, hogy Debrecen testvérvárosa Sumen, tehát elvileg mi testvérvárosi kapcsolat révén kerültünk oda és így kerülünk szinén oda, hiszen jövőre is szeretnénk menni, meghívtak újfent a bolgárok. Nagyon jól éreztük magunkat, újrajátszották az 1444-es csatát és ennek mi aktív résztvevői voltunk. Remélem ők is így érzik, de a megnyilvánulásokból és a vendégszeretetükből valószínűleg ez így is van.
K.I.: Négy évvel ezelőtt voltunk, akkor ez őszre esett, két évvel ezelőtt is őszre esett volna, viszont most nyáron volt, június 17.-18.-án, ugyanis Sumen városának is ünnepe volt ez, össze volt vonva a sok rendezvény.
Arra gondolok, hogy úgy lehetne erre igény mégjobban - de közben megtudtam, hogy ebbe az irányba is elindultatok - hogy általános és középiskolásoknál is akár a történelemtanítást tudjátok serkenteni. Hiszen ha megjelentek egy iskolában vagy akár egy óvodában így beöltözve, hát akkor ott a száját tátja minden diák és talán megszeret egy tantárgyat, egy kort.
B.T.: Valóban így van, és volt is erre példa, úgynevezett élő történelemórát tartottunk már, kezdve óvodától iskola alsó és felsőtagozat és középiskolákba is eljutottunk. Valóban ha az ember vizuálisan él meg dolgokat, akkor fogékonyabb arra, hogy hamarabb megtanulja a történelemnek legalább azt a részét, azt a szakaszát, hamarabb megjegyez dátumokat, évszámokat, köti valamilyen eseményhez. Mindenképpen testközelbe hozzuk a történelmet és ezáltal én azt hiszem, hogy valamilyen módon serkenteni tudjuk a diákokat arra, hogy igenis egy kicsit a történelmet más szemmel nézzék, esetleg ha egy történelmi filmet lát, akkor magát a történetet egy kicsit a realitás tükrén keresztül is nézze.
K.I.: Illetve azt még hozzátenném, hogy aki nincs olyan szerencsés helyzetben, hogy ott legyen ezeken a történelemórákon, annak ott van a honlapunk, a www.lovagok.hu, ahol betekintést nyerhetnek a mi hétköznapjainkba, különböző írásokat találhatnak a fegyverkészítésről, a páncélkészítésről, a középkori húsvétról, esküvőről...
Vagy akár a kenyér történetéről is, úgy látom az is szerepel a honlapotokon.
K.I.: Igen, elég sok írás érkezik hozzánk, mi ezeket átnézzük és ami arra érdemes, azt fel is rakjuk. Tehát várunk is írásokat a honlapunkra.
Legközelebb hol láthatunk benneteket?
B.T.: Szombati programunk lesz most, megcéloztuk a környékbeli településeket és nagy szeretettel elfogadtuk Biri községben a Tócsni Fesztiválon való részvételt. Ott tartunk egy bemutatót és egy interaktív műsort is, ami szintén hozzá tartozik programunkhoz. Úgynevezett hétpróba keretén belül "megvívhatnak" egymás közt, egy kis versengést hoznuk létre gyakorlatilag, egy oklevél és egy kis elismerés a cél.
K.I.: Illetve vasárnap is fellépünk Berettyóújfaluban a fürdőben. Most lett az egész felújítva és most lesz egy nyitó ünnepségsorozat szombat-vasárnap, és mi a vasárnapi napon leszünk 2 órától 4 óráig egy hasonló műsorral, mint amit az előbb Tibor mondott.
És ne felejtsük, hogy 20.-án nem csak a karneváli menetben szerepeltetek, hanem a városháza udvarán is tartottatok egy nagyon nagyon jó rendezvényt, aminek egy volt a hátránya, hogy nem tudtak annyian beférni, ahányan szerettek volna: kicsinek bizonyult a helyszín.
K.I.: Régi álmunk vált valóra azzal, hogy csináltunk egy gyerek-játszóházat. Ez a teljesen kiskorútól az általános iskolás korban lévő gyerekekkel foglalkozik. Ezt egyébként bemutattuk a Gyerek Szigeten ezév június 11.-én, ahol egy komplett középkori tábort építettünk fel, és rengeteg érdeklődő volt. Ezt próbáltuk elhozni ide Debrecenbe is, de kicsit szűkösebb volt itt a hely a városházán, ezért csak egy részét sikerült. Emellett két bemutatónk is volt, amely igen nagy sikernek örvendett, hisz volt, aki mind a kettőn ott maradt. Rengetegen voltak.
És ez a legfontosabb. Nagyon szépen köszönöm, hogy elfáradtatok hozzánk. Békési Tibor és Kozma István voltak vendégeink. És említettétek, hogy van egy nagyszerű honlapotok, ez pedig a www.lovagok.hu, itt lehet még böngészni, információkhoz jutni az egyesülettel kapcsolatban. Egy záró kérdés még, hogy hogyan, miként tud hozzátok valaki csatlakozni, ha szeretne?
K.I.: Ez is szintén fenn van honlapunkon, van egy olyan menüpont, hogy csatlakozás , egyszerűen csak be kell jelentkezni, el kell jönni egy szabadedzésünkre vagy egy fellépésünkre. Ott mi leülünk a tagjelölttel beszélgetni egy pár szót, elmondjuk, hogy mik a követelmények. Tagdíj egyébként nálunk nincs, tehát ezt szeretném leszögezni, hogy abszolút semmiféle anyagi ráfordítást felénk nem igényel a történet, és ha megfelelnek neki a mi feltételeink akkor lehet csatlakoznia is.
Köszönöm szépen mégegyszer, hogy itt voltatok.