Mint minden fellépést, itt is megelőzték az előkészületek és tervezgetések, hogy mi is fog „terítékre kerülni” tőlünk. Amit tudtunk, hogy nem sétagaloppra vállalkoztunk, hisz szombat 11-tól vasárnap 16 óráig 9 előadást kell tartanunk! De úgy szép az élet, ha zajlik. Étkezésünkről Laci papa gondoskodott meg az a pár kiló sertéscomb és csülök, melyet mesterien elkészített! Csatába csak nem megyünk üres gyomorral...

Érkezés! Szombat reggel gyorsan felvertük a táborhelyünket a vár tövében, majd rövid konzultáció után 11:00-kor a vár udvarán belekezdtünk a bemutatónkba. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk mind a két nap, és bár még havazással is riogattak, végül ragyogó napsütésben tudtuk bemutatni műsorainkat a közönségnek. A második fellépést követően épp leértünk a vár tövébe, mikor szóltak, hogy pár perc múlva kellenénk a TV1-nek… Lesz egy gyors bejelentkezés, kérdés vállaljuk-e. A válasz természetesen igen volt, és szinte pihenés nélkül mentünk a lovagterembe, ahol pár percnyi ingyen reklámmal gazdagodtunk.

Elérkezett az éjszakai tárlatvezetések ideje. Kitaláltuk a műsort is, és míg pár csapattársunk kisegített a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend műsorában, addig mi kint lázasan készültünk egy kis színészkedésre. Gondoltuk, ha már egész nap harcoltunk, ideje megmeríteni a kupáinkat jóféle boritallal… Igen ám, de lovagjaink igencsak a pohár mélyére nézhettek, hisz többen is boszorkányt véltek látni az ódon falak közt. Azt hiszem a közönség jól szórakozott, miközben mi derekasan elpáholtuk egymást… Még penge is tört, de ez már csak a hab volt a tortán. Aki ott volt nem fogja elfelejteni a látványt, ezt bizton állíthatom. Az est befejezéseként összegyűltünk a lovagteremben, és örvendeztünk. Majd elköszönve vendéglátóinktól nyugovóra tértünk (volna). De Lajos lovag úgy döntött, hogy egy kis csapatösszetartást hoz össze a helyi vendéglátóipari egységek egyikében. Így kerültünk „Ildi rider” koncertre...

Vasárnap reggel közös reggeli, majd készülés a nap 3 fellépésére. Megérkezett a kölcsönkardom is, így magabiztosan vághattam neki a fellépéseknek. Már dél előtt szép számban érkeztek a várak szerelmesei, így egy komoly tömegnek adhattuk elő tudományunk. A vastaps sem maradt el. Délután aztán búcsút intettünk a diósgyőri várnak, és elindultunk Debrecen irányába.

Személyes konklúzióm levontam, és ezt pár mondatban summáznám: Aki ellátogat egy ilyen rendezvényre, az biztos nem fog csalódni a látványban és a programokban sem. Nekem nagyon tetszett az a profizmus, ahogy megoldották a párhuzamosan több helyen történő műsorokat. Bár ez mind külön műsor volt, mégis ez állt össze egy egésszé! Mintha tényleg a középkorban lenne a látogató velünk együtt. Bent lakomáznak, a vár másik részén lovagot avatnak, az udvaron a kardforgatást mívelik a harcosok. Közben a vár fehérnépe is serénykedik. A másik élményem a hét végével kapcsolatban, hogy hétfőn nem volt olyan izmom, amit ne éreztem volna…. Szerintem csapattársaim is hasonló élményről számolhatnának be, de ez most az én tisztem volt.

Köszönjük a diósgyőri vár szervezőinek a meghívás, valamint az Aranysarkantyús Lovagoknak is a közös élményeket. Ahogy tudom, hamarosan ismét találkozunk!