1444. Keresztesek hadai sorakoznak a sumeni vár falai előtt. Páncéluk csillogása messze bejárja a környező erdőket, mezőket. Feszültségtől izzik a levegő. A várfalakon törökök sokasága lesi támadóik minden lépését, kik a végső ostromra készülnek, hogy visszavegyék a várat kelletlen foglalóitól.
Mindezt 2007-ben is átélhette bárki, aki ellátogatott szeptember 23-án Sumenbe. A hosszú történelmi múltra visszatekintő város az ókor óta nagy jelentőséggel bír. A középkorban kereskedelmi központ, s várral is rendelkezik. A XIV. században a török hódítás után sem áll meg fejlődése, a birodalom egyik jelentős városává válik. Érthető tehát, hogy amikor 1444-ben I. Ulászló és Hunyadi János egyesült keresztes seregei felsorakoznak a vár előtt, a törökök utolsó leheletükig harcolnak annak megtartásáért. Ádáz csata kezdődik ekkor, amit minden évben a Sumeni Várjátékok keretében játszanak újra az arra meghívott vitézek. Idén Magyarországról a Szófiai Magyar Kulturális Intézet közreműködésével a DAKLE vehetett részt a hadakozásban.
Sumen város Önkormányzatának meghívására szeptember 21-én nekivágtunk a több szár kilométeres útnak. A kimerítő és kalandos utazás után péntek estére megérkeztünk Sumenbe, ahol a késésünk ellenére is hatalmas szeretettel fogadtak minket a bolgár „kollégák”. Az estét egy fogadáson töltöttük, egyfajta bemelegítésként a másnapi munkához.
A szombati nap a próbákkal telt. Fiaink a vár melletti sátortábornál gyülekeztek a többi résztvevővel. A műsor összeállítása során a rendezők törekedtek a történelmi csata pontos másának lejátszására. Ennek érdekében minden évben azon nemzetekből hívnak meg egy-egy hagyományőrző csoportot, mely nemzetek lovagjai 1444-ben is részt vettek a csatában. Így a magyarok mellett lengyelek és csehek is harcba indultak a bolgárok alakította török várvédők ellen. Hunyadi János - kinek személyét hatalmas tisztelet övezi a városban - szerepét ez évben Egyesületünk kapitánya, Békési Tibor játszotta.
A próbák után meglátogattuk a sumeni Hadtörténeti Múzeumot, majd az összes csapat részvételével felvonulás kezdődött a város főutcáján. A felvonulás során elhaladtunk a Kossuth szobor előtt, mely annak emlékére emeltetett, hogy az 1848-49-es forradalom leverése után Kossuth Lajos egy ideig ebben a városban talált menedéket. Egykori lakóházából emlékmúzeumot alakítottak ki, róla pedig utcát is elneveztek.
A felvonulás és vacsora után jutott idő a bolgár-magyar barátság ápolására, s egymás nemzeti italainak kóstolgatására is…
Vasárnap aztán bemutathattuk mindazt, mit előző nap gyakoroltunk. A műsor 10 órakor, a különböző nemzetiségű csapatok egyéni bemutatóival indult. Hatalmas volt az érdeklődés, a mezőn felállított lelátók zsúfolásig megteltek, s a várfoglalás idejére az igencsak tekintélyes méretű vár is tele lett látogatókkal. Az egyéni bemutatók után megindult a hadakozás, teljes vértezetbe öltözött keresztesek álltak szemben az éles szablyáikat markoló törökökkel. A hangulatot a puskákból felszálló füst és a hangszórókból hangzó zenék fokozták. Égő várfalon, szerteszét repkedő nyílvesszőkön keresztül sikerült megnyitni a kapukat, s a várfal védőinek leverése után zászlóink feltűntek a bástya tetején. Ha rövid időre is, de megtapasztalhattuk mit éreztek a több száz éve harcba indulók mikor farkasszemet kellett nézniük az ellenséggel.
A csata végeztével aztán újabb, merőben más roham kezdődött, a vitézekkel fotózkodni kívánók rohama. Felért egy valódi ostrommal…
Egy igencsak tartalmas és hatalmas élményt nyújtó hétvégét tudhatunk magunk mögött. Megtapasztalhattuk a bolgárok irántunk tanúsított végtelen szeretetét, s olyan országok csapatai mellett harcolhattunk, ahol nagy hagyománya és elismertsége van az effajta hagyományőrzésnek. Tanulmányozhattuk a többiek felszerelését, harcmodorát, mely kiindulópont lehet számunkra a további fejlődéshez.
Köszönjük Sumen városának a meghívást, a bolgároknak a kitörő vendégszeretetet és kifogástalan ellátást, a Szófiai Magyar Kulturális Intézetnek pedig a közbejárást, hogy eljuthassunk erre a fantasztikus eseményre.
Sumen város Önkormányzatának meghívására szeptember 21-én nekivágtunk a több szár kilométeres útnak. A kimerítő és kalandos utazás után péntek estére megérkeztünk Sumenbe, ahol a késésünk ellenére is hatalmas szeretettel fogadtak minket a bolgár „kollégák”. Az estét egy fogadáson töltöttük, egyfajta bemelegítésként a másnapi munkához.
A szombati nap a próbákkal telt. Fiaink a vár melletti sátortábornál gyülekeztek a többi résztvevővel. A műsor összeállítása során a rendezők törekedtek a történelmi csata pontos másának lejátszására. Ennek érdekében minden évben azon nemzetekből hívnak meg egy-egy hagyományőrző csoportot, mely nemzetek lovagjai 1444-ben is részt vettek a csatában. Így a magyarok mellett lengyelek és csehek is harcba indultak a bolgárok alakította török várvédők ellen. Hunyadi János - kinek személyét hatalmas tisztelet övezi a városban - szerepét ez évben Egyesületünk kapitánya, Békési Tibor játszotta.
A próbák után meglátogattuk a sumeni Hadtörténeti Múzeumot, majd az összes csapat részvételével felvonulás kezdődött a város főutcáján. A felvonulás során elhaladtunk a Kossuth szobor előtt, mely annak emlékére emeltetett, hogy az 1848-49-es forradalom leverése után Kossuth Lajos egy ideig ebben a városban talált menedéket. Egykori lakóházából emlékmúzeumot alakítottak ki, róla pedig utcát is elneveztek.
A felvonulás és vacsora után jutott idő a bolgár-magyar barátság ápolására, s egymás nemzeti italainak kóstolgatására is…
Vasárnap aztán bemutathattuk mindazt, mit előző nap gyakoroltunk. A műsor 10 órakor, a különböző nemzetiségű csapatok egyéni bemutatóival indult. Hatalmas volt az érdeklődés, a mezőn felállított lelátók zsúfolásig megteltek, s a várfoglalás idejére az igencsak tekintélyes méretű vár is tele lett látogatókkal. Az egyéni bemutatók után megindult a hadakozás, teljes vértezetbe öltözött keresztesek álltak szemben az éles szablyáikat markoló törökökkel. A hangulatot a puskákból felszálló füst és a hangszórókból hangzó zenék fokozták. Égő várfalon, szerteszét repkedő nyílvesszőkön keresztül sikerült megnyitni a kapukat, s a várfal védőinek leverése után zászlóink feltűntek a bástya tetején. Ha rövid időre is, de megtapasztalhattuk mit éreztek a több száz éve harcba indulók mikor farkasszemet kellett nézniük az ellenséggel.
A csata végeztével aztán újabb, merőben más roham kezdődött, a vitézekkel fotózkodni kívánók rohama. Felért egy valódi ostrommal…
Egy igencsak tartalmas és hatalmas élményt nyújtó hétvégét tudhatunk magunk mögött. Megtapasztalhattuk a bolgárok irántunk tanúsított végtelen szeretetét, s olyan országok csapatai mellett harcolhattunk, ahol nagy hagyománya és elismertsége van az effajta hagyományőrzésnek. Tanulmányozhattuk a többiek felszerelését, harcmodorát, mely kiindulópont lehet számunkra a további fejlődéshez.
Köszönjük Sumen városának a meghívást, a bolgároknak a kitörő vendégszeretetet és kifogástalan ellátást, a Szófiai Magyar Kulturális Intézetnek pedig a közbejárást, hogy eljuthassunk erre a fantasztikus eseményre.
