A könyvnyomtatás kezdetei

Előzmények

Mindenek előtt fontos tudni arról, hogy a közismert könyvnyomtató eljárás első alkalmazása előtt már voltak egyéb módszerek, melyekkel különböző írott dokumentumokat tudtak sokszorosítani.

A Távol-Kelet módszerei

Az előzmények tekintetében viszonylag régre nyúlhatunk vissza, ugyanis már a 9. század előtt használták az úgynevezett táblanyomást Kínában. A módszer lényege az volt, hogy minden létrehozni kívánt oldal tükörképét kifaragták fából, majd ily módon lenyomtatták. Ezzel a módszerrel eleinte csak lapokat készítettek, majd a 9. századtól könyveket is. Ez igen nehézkes és időigényes feladat volt, hiszen minden egyes oldalt külön-külön ki kellett faragni. Ennek ellenére nagyon nagy a jelentősége ilyen szempontból a Stein Aurél által megtalált Gyémánt szútrának, melyet 868-ban nyomtattak. Nem csupán azért említésre méltó léte, mert illusztrációkat is tartalmaz, de megtalálója is arra a következtetésre jutott a kiváló minőségű betűk és képek alapján, hogy a nyomtatásnak Kínában már a 9. század előtt is léteznie kellett, hiszen a Gyémánt szútra már igen fejlett eljárásról árulkodik.



Ennek és a későbbi századok történéseinek (a Buddhista kánon teljes egésze 1000 körül került nyomtatásra, majd a következő századokban sokszorosították) okán sok kutató úgy gondolja, hogy az európai nyomdászok nem csupán utánozták a kínaiakat, de módszereiket valószínűleg tanulták valakitől. Átutazók tanították őket, vagy egy ideig Kínában tartózkodhattak? Erre a kérdésre a választ nem tudjuk, hiszen neveik nem maradtak fenn.

Annyi azonban bizonyos, hogy Kína nyomdászai nem csupán táblákkal próbálkoztak. Hamarosan mozgatható írásjeleket próbáltak létrehozni. A kínai kovács, Pi Seng 1041-ben találta fel az agyagból létrehozott mozgatható nyomóelemeket, melyek ugyan sérülékenyek voltak, de sokat gyorsítottak a sokszorosítás folyamatán.

Koreában 1234 körül már fémből készítettek írásjeleket uralkodói támogatással, melyeket rézből homokformákba öntöttek. Mivel azonban a kínai nyelv (irodalmukban a koreaiak is ezeket a betűket használják) több ezer írásjelet tartalmaz, a szedés nehézségei miatt a látványos hatás elmaradt; még évszázadokig a fadúcos nyomtatás maradt az uralkodó, míg végül az európai technika át nem vette helyét.

Előzmények Európában

Jól ismert tény, hogy a nyomtatási eljárások megjelenése előtt az írnokok vagy bérmásolók voltak felelősek az írott anyagok másolásáért. Mára azonban azt is tudjuk, hogy az arab közvetítésnek köszönhetően a kínai fametszetek híre a 13-14. századra Európába is elért. Ezzel az eljárással több nyomtatvány is készült, ezek közül talán a leghíresebb a magyar kiadást is megélt Biblia pauperum (Szegények Bibliája). Számtalan kártya és cédula készültekor szintén ezt a módszert alkalmazták akkoriban. A nyomott papírokat egyoldalasan készítették, majd két papír összeragasztásával érték el, hogy kétoldalasnak hasson a nyomtatvány.

Többféle eljárás volt ismeretes a táblanyomatok készítésére; ilyen például a dörzsnyomás (mely egyébként Kínában már a 2. században ismert és használt eljárás volt képek készítésére). A módszer lényege az volt, hogy a megvésett fametszetre papírt szorítottak, hogy az felvegye az adott ábra körvonalait, majd feketére satírozták a papírt. A kiemelkedő felületek így sötétek lettek, az ábra fehér maradt. A másik lehetőség a sajtolásos megoldás volt. A sajtoláskor a papírra fektették a dúcot, majd egy deszkát és egy szőlőprés segítségével összenyomták a két felületet. A fametszetes nyomtatás egy időszakban olyannyira elterjedt volt, hogy a 15. század első felében Németországban, Észak-Itáliában, Angliában és még több országban külön táblanyomó céhek jöttek létre.

Gutenberg és a szedés-nyomásos technika

A táblanyomó technika népszerűségének ellenére a 15. század közepére egyre nőtt az igény egy egyszerűbb, gyorsabb módszerre. Egyre többen kísérleteztek a nyomtatás megkönnyítését segítő szerkezetek létrehozásával, míg végül Johannes Gutenberg szedés-nyomásos technikája célt ért.

Johannes Gutenberg

Az 1400 körül született német ötvösmester korai könyvnyomtatási kísérletei az 1430-as évekre tehetőek. Fontos megjegyezni, hogy Gutenberg nem csupán könyvnyomtatással, hanem aranyművességgel és gyémántcsiszolással is foglalkozott. Első nyomdászati munkáját - egy Weltgericht című verset – 1447-ben alkotta, majd ezt követően egy vékony latin nyelvkönyvet is kinyomtatott eljárásával. Nyomdáját kölcsönzött pénzből állította fel és a következő években már naptárakat, röpiratokat és búcsúcédulákat nyomtathatott megrendelésre.

A Gutenberg Biblia

Néhány ilyen megrendelés teljesítése után látott hozzá főművéhez, a Biblia nyomtatott változatához. A Biblia, mely 641 lapból és oldalanként 42 sorból állt nagy kihívásnak bizonyult mind anyagi, mind technikai szempontból, ezért újra mecénások után kellett néznie. Végül egy jómódú ügyvéd karolta fel és segítette ki. Mielőtt azonban művét befejezhette volna, a korábban segítségére siető ügyvéd beperelte Gutenberget a kölcsönzött összeg miatt, majd a fizetésképtelen nyomdásztól Bibliáit és nyomdáját segédje örökölte meg. Végül a 42 soros Bibliákat a segéd, Peter Schöffer fejezte be és adta ki kezei közül.



Gutenberg azonban nem hagyta ennyiben a dolgot; a városi tanácstól kapott kölcsönt, melyből újraindította nyomdáját. Ezek után készült el a 36 soros Biblia, bár az még máig is vitatott, hogy ő maga készítette, vagy egy másik nyomdász a tőle vásárolt első betűsorozattal. Annyi azonban bizonyos, hogy két másik nyomtatvány (Matthaeus de Cracovia Tractatus rationis et conscientiae (Értekezés az elméről és a lelkiismeretről) illetve Aquinói Tamás: Summa de articulis fidei (A hitcikkelyek summája)) elkészítése után már volt annyi pénze, hogy az 1460-ban elkészült Catholicon című lexikont is megkezdhesse. Ezek után visszavonult a nyomdászi pályáról.

A szedés-nyomásos technika

A technika lényegében azon alapult, hogy az írásjeleket mozgatni lehetett és egyenként öntötték őket ki betűöntő készülékkel. Ezek után tükrösen megfordítottak minden írásjelet, egy sorba rendezték és lenyomtatták az úgynevezett szedőszekrény segítségével. Ezzel a módszerrel nem csak gyorsabb és pontosabb lett a nyomtatás, de szebb is, hiszen minden betűnek meghatározott, csupán egyszer kivésett formája volt.

A könyvnyomtatás jelentősége

A nyomtatás feltalálásának és elterjedésének következtében új korszak kezdődött, mely napjainkban ér véget a számítástechnika kibontakozásával. Jelentőségét tekintve az írás kialakulásához szokták hasonlítani. Amellett, hogy minden írásbeli mű olcsóbbá és könnyebben elérhetőbbé vált feltalálása óta, az is bizonyos, hogy az emberi kultúra minden egyes területére – így például a logikára is – hatással volt. Hatása világméretű, bár földrészenként különböző időpontokban jutott el az ott élőkhöz.

Források

http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/nyomdak/nyomtatott_konyv_index_hu.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg
http://hu.wikipedia.org/wiki/Biblia_pauperum
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/nyomtat.html
http://www.rightreading.com/printing/gutenberg.asia/gutenberg-asia-6-china-blockbook.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s
http://www.mindentudas.hu/magazin2/20070929-555-eves-a-gutenberg-biblia.html